Haszonszerzés árfolyamemeléskor
| A unit linked folyamatos díjas konstrukcióval olyankor is lehet haszonra szert tenni, amikor az árfolyamok esnek (cost-average effektus)
A következő ábrán két különböző befektetési alap árfolyam grafikonját mutatjuk be, 5 éves időintervallumban. Egy nagyon egyszerű kérdést teszünk fel Önnek. Ön melyik alapot választaná, ha előre tudná az árfolyam alakulását?Az A grafikonon egy jól menő befektetési alap grafikonját láthatjuk. Az árfolyam az első évben 30%-ot emelkedik, majd tovább erősödik, az 5. év végére a kezdeti árfolyamnál 30%-kal magasabban zár. A B grafikon viszont egy látszólag gyengébb alap árfolyamát mutatja. A futamidő közepéig felére csökken az értéke, 5 év alatt mindössze annyit ér el, hogy visszatér a kezdeti árfolyamhoz. Ha egyösszegű a befektetés nem is kérdés, hogy melyik befektetési alapot választanánk. Azt amelyiknek a végén magasabb az árfolyama. Pénzügyi tanácsadó nélkül sem tévednénk. Folyamatos díjas megtakarításunk esetén azonban a helyzet másként alakul. Ebben az esetben befektetési tanácsadó nélkül valószínűleg tévesen döntenénk. A következő táblázatokból ez ki is derül. Évente 600 eurót fektetünk be a befektetési alapokba: A
Az A esetben 23 befektetési egységet vásároltunk és a futamidő végén 130 eurós áron értékesítve az elért tőkénk 2.990 euró.Tehát az 5 év alatt elért hozam negatív: mínuszunk 10 euró. B
Az B esetben 47,5 befektetési egységet vásároltunk és a futamidő végén 100 eurós áron értékesítve az elért tőkénk 4.750 euró. Az 5 év alatt elért hozam 1.750 euró.
A második befektetési alap esetében befektetési tanácsadó javaslatára hallgatva tehát sokkal jobban járunk! A cost-average effektus lényege az, hogy az árfolyamesésből is jelentősen tudunk profitálni. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||


