Nem jĂĄr a nyugdĂ­j alanyi jogon! ÉrtelmezzĂŒk az AlkotmĂĄnyt…

Tudjuk, Ă©s Ă©rezzĂŒk, hogy valami nem stimmel a magyar nyugdĂ­jrendszerrel, Ă©s a nyugdĂ­jakkal kapcsolatban, mĂ©gis olyan Ă©rzĂ©sĂŒnk van, mintha valamit nem tudnĂĄnk. ValĂł igaz, hogy elĂ©g nehĂ©z ennek a nyugdĂ­jdrĂĄmĂĄnak a vĂ©gĂ©re jĂĄrni, ezĂ©rt ĂĄlljon most itt 3 olyan tĂ©ny, amely mĂ©g nem ivĂłdott be a köztudatba.

Az alaphelyzettel mindenki tisztĂĄban van, vagyis a nyugdĂ­jasok mĂĄr most is rosszul Ă©lnek, Ă©s rĂĄnk sem vĂĄr alap esetben szebb jövƑ. Erre fĂ©nyes bizonyĂ­tĂ©k, amit a nyugdĂ­jkalkulĂĄtor mutat, hiszen itt ki tudjuk szĂĄmolni, hogy mekkora ĂĄllami nyugdĂ­jra szĂĄmĂ­thatunk. Azonban nagy kĂ©rdĂ©s, hogy ezt tĂ©nyleg megkapjuk?

Nem jĂĄr alanyi jogon az ĂĄllami nyugdĂ­j!

BĂĄrmennyire is furcsĂĄn hangzik ez tĂ©ny. 2012-ben ugyanis a tĂĄrsadalombiztosĂ­tĂĄs intĂ©zmĂ©nyĂ©t az alaptörvĂ©nybƑl töröltĂ©k, vagyis mĂĄr nem szerepel az alkotmĂĄnyban. Nagyon leegyszerƱsĂ­tve ez azt jelenti, hogy az ĂĄllam bĂĄrmikor dönthet Ășgy, hogy 10-20%-kal csökkenti a nyugdĂ­jakat, vagy akĂĄr mĂ©g drasztikusabban. Íme, az AlkotmĂĄny idevonatkozĂł paragrafusai:

„XIX. cikk
(1) MagyarorszĂĄg arra törekszik, hogy minden ĂĄllampolgĂĄrĂĄnak szociĂĄlis biztonsĂĄgot nyĂșjtson. AnyasĂĄg, betegsĂ©g, rokkantsĂĄg, özvegysĂ©g, ĂĄrvasĂĄg Ă©s önhibĂĄjĂĄn kĂ­vĂŒl bekövetkezett munkanĂ©lkĂŒlisĂ©g esetĂ©n minden magyar ĂĄllampolgĂĄr törvĂ©nyben meghatĂĄrozott tĂĄmogatĂĄsra jogosult.

(2) Magyarorszåg a szociålis biztonsågot az (1) bekezdés szerinti és mås råszorulók esetében a szociålis intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.

(3) TörvĂ©ny a szociĂĄlis intĂ©zkedĂ©sek jellegĂ©t Ă©s mĂ©rtĂ©kĂ©t a szociĂĄlis intĂ©zkedĂ©st igĂ©nybe vevƑ szemĂ©lynek a közössĂ©g szĂĄmĂĄra hasznos tevĂ©kenysĂ©gĂ©hez igazodĂłan is megĂĄllapĂ­thatja.

(4) MagyarorszĂĄg az idƑskori megĂ©lhetĂ©s biztosĂ­tĂĄsĂĄt a tĂĄrsadalmi
alapulĂł egysĂ©ges ĂĄllami nyugdĂ­jrendszer fenntartĂĄsĂĄval Ă©s önkĂ©ntesen lĂ©trehozott tĂĄrsadalmi intĂ©zmĂ©nyek mƱködĂ©sĂ©nek lehetƑvĂ© tĂ©telĂ©vel segĂ­ti elƑ. TörvĂ©ny az ĂĄllami nyugdĂ­jra valĂł jogosultsĂĄg feltĂ©teleit a nƑk fokozott vĂ©delmĂ©nek követelmĂ©nyĂ©re tekintettel is megĂĄllapĂ­thatja.”

Nem szeretnĂ©nk minden egyes szĂłt elemezni, Ă©s feltĂ©tezĂ©sekbe bocsĂĄtkozni, de rendkĂ­vĂŒl sok a feltĂ©teles mĂłdban megfogalmazott mondat, vagyis ha törtĂ©nik velĂŒnk szemben egy sĂ©relem (nyugdĂ­jcsökkentĂ©s, kĂłrhĂĄzi ellĂĄtĂĄsĂ©rt pĂ©nzfizetĂ©si felszĂłlĂ­tĂĄs), akkor nincs hova panaszt tenni, mert az AlkotmĂĄny nem vĂ©d minket. Biztos, hogy a nyugdĂ­jas megĂ©lhetĂ©sĂŒnket Ă©rdemes kitenni egy ekkora ĂłriĂĄsi kockĂĄzatnak?

A magånnyugdíjpénztåri affér egy jelzésnek is felfogható

A mai napig Ă©lĂ©nken Ă©l szinte mindenkinek az emlĂ©keiben, amikor az ĂĄllam hozott egy hatĂĄrozatot, amelynek Ă©rtelmĂ©ben mintegy 3 ezer milliĂĄrd forintnyi magĂĄnnyugdĂ­jpĂ©nztĂĄri vagyon visszakerĂŒlt az ĂĄllamhoz. Sokak egyenesen az „államosĂ­tĂĄs”, Ă©s a „lopĂĄs” szĂłt is emlegettĂ©k ezzel kapcsolatban, ami azĂ©rt kicsit erƑs, hiszen mindenki nyilatkozhatott, hogy lemond-e a felhalmozott pĂ©nzrƑl, Ă©s visszatĂ©r az ĂĄllami nyugdĂ­jrendszerbe, vagy sem. Egy biztos ĂłriĂĄsi bizalomvesztĂ©st, Ă©s pesszimizmust hagyott maga utĂĄn ez a törtĂ©nĂ©s. Viszont a mĂșltbĂłl a leginkĂĄbb tanulnunk kell, Ă©s ha az ĂĄllamra nem tudunk szĂĄmĂ­tani az elƑrejelzĂ©sek Ă©s a mĂșltban törtĂ©ntek miatt, akkor mĂĄs megoldĂĄst kell talĂĄlnunk magunknak, konkrĂ©tan sajĂĄt tƑkĂ©t kell idƑs korunkra felhalmozni. EgyĂ©rtelmƱen egy jelkĂ©nt kell felfogni a jelenlegi rendszer nem mƱködik, nem kapunk rendes nyugdĂ­jat, magunknak kell megoldani. Itt fontos megjegyezni, hogy attĂłl, hogy a nyugdĂ­j elƑtakarĂ©kossĂĄgokra adĂłkedvezmĂ©nyt tudunk visszaigĂ©nyelni, attĂłl mĂ©g nem vĂĄltoznak ĂĄllami pĂ©nzzĂ©, az ĂĄllam nem tudja visszavenni. Ez egy ĂŒzleti alapon megkötött szerzƑdĂ©s, vagyis ha ehhez nyĂșlna az ĂĄllam, az olyan lenne, mintha a bankszĂĄmlĂĄnkrĂłl emelne le, ami elkĂ©pzelhetetlen. A tĂĄrsadalombiztosĂ­tĂĄsi rendszer pedig Ă­gy is Ășgyis vĂĄltozni fog.

MĂĄr 2013-ban Ășj nyugdĂ­jrendszert kellett volna bevezetni

Kevesen tudjĂĄk, de 2013-ra volt prognosztizĂĄlva, hogy vĂĄltoztatnak a nyugdĂ­jrendszeren, viszont ez elmaradt. Mindenki tisztĂĄban volt vele, hogyha valamikor, akkor ebben az idƑben talĂĄn mĂ©g lehetett volna kezdeni valamit a rendszerrel. A problĂ©ma elodĂĄzĂĄsa pedig nem csak hogy nem vezet megoldĂĄsra, hanem tovĂĄbb mĂ©lyĂ­ti az amĂșgy sem kis nyugdĂ­jszakadĂ©kot. Az nem kĂ©rdĂ©s, hogy nemsokĂĄra mĂ©g kellemetlenebb lesz nyugdĂ­jasnak lenni, de mĂ©g egy kellemes ĂĄtmenet sem lesz, nem lesz idƑ felkĂ©szĂŒlni arra, hogy megfelelƑ nyugdĂ­j-kiegĂ©szĂ­tĂ©srƑl gondoskodni, akĂĄr a munkĂĄltatĂłn keresztĂŒl, akĂĄr egyĂ©nileg. PlĂĄne, ha csak a kifogĂĄsokat keressĂŒk, Ă©s nem kezdĂŒnk el most pĂ©nzt fĂ©lretenni, mert az mondjuk, hogy az ĂĄllam Ășgyis ellopja, vagy, mert azĂ©rt fizetem az adĂłt, hogy eltartsanak. EzekbƑl a kifogĂĄsokbĂłl nem fogunk tudni kenyeret venni, vagy rezsit fizetni.

Mi tĂ©vƑk legyĂŒnk?

EbbƑl a hĂĄrom tĂ©nybƑl is egyĂ©rtelmƱen kiderĂŒl, hogy ĂĄllami nyugdĂ­jra szĂĄmĂ­tani (plĂĄne megfelelƑ mĂ©rtĂ©kƱre) olyan, minthogyha egy olyan tĂł partjĂĄn ĂŒlĂŒnk le horgĂĄszni, ahol köztudottan nincsen hal. VĂĄrhatunk nagyon sokĂĄig, de nem lesz kapĂĄs, ha egy-egy mĂ©gis lesz abbĂłl a halbĂłl nem fogunk jĂłl lakni, sem megĂ©lni. Érdemesebb mĂĄr hamarabb foglalkozni a tĂłval, gondozni, etetni a benne lĂ©vƑ halakat mĂ©g most, amĂ­g van, Ă©s akkor idƑs korunkra is marad. Ezt a fajta gondozĂĄst nevezzĂŒk nyugdĂ­j elƑtakarĂ©kossĂĄgnak, ez fogja biztosĂ­tani szĂĄmunkra, hogy idƑs korunkban is lesz mit ennĂŒnk, Ă©s lesz mibƑl megĂ©lnĂŒnk. MinĂ©l hamarabb mindenkinek rendelkeznie kell egy nyugdĂ­j megtakarĂ­tĂĄssal.

(ProfitLine 2015.10.16.DeĂĄk Ferenc IstvĂĄn)



Ez lesz a veszte a magyar nyugdĂ­jasoknak: 10 Ă©vĂŒk sincs hĂĄtra

Sokszor hallhatunk arrĂłl, hogy nem lesz nyugdĂ­junk, vagy annyira kevĂ©s juttatĂĄst kapunk az ĂĄllamtĂłl, hogy nem lesz elegendƑ az lakhatĂĄsunk kifizetĂ©sĂ©re sem. Nem is gondolnĂĄnk, hogy mĂ©g MagyarorszĂĄg AlaptörvĂ©nye is nyĂșjt megoldĂĄst a kĂ©rdĂ©sre, persze nem ez a legjobb megoldĂĄs nyugdĂ­jas Ă©veink bebiztosĂ­tĂĄsĂĄra.

A nyugdĂ­jtakarĂ©kossĂĄg indĂ­tĂĄsĂĄnak hĂĄrom indoka van. Farkas AndrĂĄs, a Consequit Ă©rtĂ©kesĂ­tĂ©si vezĂ©rigazgatĂłja a Portfolio ÖngondoskodĂĄs 2015 konferenciĂĄjĂĄn adott elƑadĂĄson ezeket emelte ki, mint a nyugdĂ­j elƑ-takarĂ©kossĂĄg indĂ­tĂĄsĂĄnak fƑ okait:

ÉszszerƱsĂ©g törvĂ©nye
Erkölcsi törvény
Magyarorszåg Alaptörvénye és a Polgåri törvénykönyv

Az Ă©szszerƱsĂ©g törvĂ©nye szerint azĂ©rt kell nyugdĂ­jra fĂ©lretennĂŒnk, mert a “demogrĂĄfiai cunami” a nyakunkon van, Ă©s hamarosan sokkal kevesebb dolgozĂłnak kell eltartania az idƑseket, mint most, vagy akĂĄr nĂ©hĂĄny Ă©vtizeddel korĂĄbban. Mit is jelent ez?

Amikor a mostani 30-asok nyugdĂ­jba mennek mĂĄr sokkal kevesebb eltartĂł Ă©s sokkal több eltartandĂł lesz, mint most, 15 Ă©ven belĂŒl nyugdĂ­jba fog vonulni 2,1 milliĂł magyar Ă©s a munkaerƑpiacra csupĂĄn 1,6 milliĂł gyerek fog belĂ©pni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzet fenntartĂĄsĂĄhoz is legalĂĄbb fĂ©lmilliĂł plusz adĂłfizetƑre lenne szĂŒksĂ©g. Ha csökken a jĂĄrulĂ©kfizetƑk szĂĄma Ă©s a versenykĂ©pessĂ©g miatt a jĂĄrulĂ©k mĂ©rtĂ©kĂ©t csökkentik, akkor több nyugdĂ­jassal szĂĄmolva csak akkor tarthatĂł a rendszer, ha csökkennek a nyugdĂ­jak.

Az erkölcsi törvĂ©ny alapja, hogy a gyermekeinknek jobb lehessen, mint a jelenlegi generĂĄciĂłnak Ă©s ne a gyermekeknek kelljen eltartania az idƑseket. Ahhoz, hogy ezt megelƑzhessĂŒk, Ă©rdemes gondolni a nyugdĂ­j cĂ©lĂș megtakarĂ­tĂĄsra is, amivel nem ragadunk gyerekeink nyakĂĄn.

Az Alaptörvény kimondja az alåbbi két tartåsi kötelezettséget:

“A szĂŒlƑk kötelesek kiskorĂș gyermekĂŒkrƑl gondoskodni”
“A nagykorĂș gyerekek kötelesek rĂĄszorulĂł szĂŒleikrƑl gondoskodni”
Az elsƑ pont teljesen logikus, hiszen a sajĂĄt gyerekĂ©rƑl mindenki akar Ă©s szikott is gondoskodni, mĂĄs a helyzet viszont a szĂŒlƑk eltartĂĄsĂĄval. A szĂŒlƑi tartĂĄsi kötelezettsĂ©gre rĂĄadĂĄsul a Ptk. konkrĂ©t szabĂĄlyokat mond ki (Ptk. 4:200 §): ha nincs gyermek, akkor tĂĄvolabbi rokonnak kell gondoskodnia az idƑsrƑl. Ez szĂĄzezreket Ă©rinthet majd, rĂĄadĂĄsul a (mĂĄr felnƑtt) gyermek jövedelmĂ©nek felĂ©t is elĂ©rheti a kötelezƑ tartĂĄs – tette hozzĂĄ Farkas. Ez elsƑsorban azĂ©rt lehet problĂ©mĂĄs, mert a szĂŒlƑ eltartĂĄsĂĄn felĂŒl a sajĂĄt magĂĄt, sƑt gyermekeit is el kell tartani, ami jelentƑsen megnöveli a dolgozĂł terheit.

A magyar nyugdĂ­jasok mindössze 5 szĂĄzalĂ©ka kap most 200 ezer forint feletti nyugdĂ­jat, ennek egyik oka az, hogy a nettĂł jövedelem negyedĂ©t titkoljĂĄk el a magyarok, amellyel a jĂĄrulĂ©kfizetĂ©s jelentƑsen alacsonyabb, Ă­gy a nyugdĂ­jra fordĂ­thatĂł összeg is ennyivel alacsonyabb lesz.

A nyugdĂ­jba menƑ magyarok ĂĄtlagosan a korĂĄbbi fizetĂ©sĂŒk 80 szĂĄzalĂ©kĂĄt kapjĂĄk meg nyugdĂ­jkĂ©nt, ami rendkĂ­vĂŒl magas nemzetközi összehasonlĂ­tĂĄsban. Sok esetben az is elƑfordul, hogy a korĂĄbbi bĂ©rrel megegyezƑ nyugdĂ­jat kapjĂĄk az idƑsek, ez hosszĂș tĂĄvon a rendszer fenntarthatatlansĂĄgĂĄt eredmĂ©nyezi.

A magyarok 90 szĂĄzalĂ©ka kizĂĄrĂłlag a tĂĄrsadalombiztosĂ­tĂĄsbĂłl kap nyugdĂ­jat, Ă­gy elsƑsorban az a feladat, hogy ezt a rendszert fenntartsuk
– tette hozzĂĄ Matits Ágnes, nyugdĂ­jszakĂ©rtƑ a konferenciĂĄn. A jelenleg nem ellĂĄtottak azĂ©rt nem kapnak (elĂ©g) nyugdĂ­jat, mert nem jĂĄr nekik nyugdĂ­j, hiszen korĂĄbban nem fizettek (elegendƑ) jĂĄrulĂ©kot.

Az vilĂĄgosan lĂĄtszik, hogy nem a bĂ©rekbƑl levont jĂĄrulĂ©kokbĂłl kaphatunk majd nyugdĂ­jat 10-20 Ă©v mĂșlva, hanem valamilyen mĂĄs forrĂĄsbĂłl, az viszont egyelƑre kĂ©rdĂ©ses, hogy mibƑl.

Nemcsak a Portfolio ÖngondoskodĂĄs 2015 konferencia rĂ©sztvevƑi szerint kĂ©rdĂ©ses, hogy mibƑl Ă©lĂŒnk majd meg nyugdĂ­jas Ă©veinkben. Az OTP pĂ©nzeken ismertette a rendszeren vĂ©gzett ÖngondoskodĂĄs index felmĂ©rĂ©stĂ©t, amelybƑl kiderĂŒlt: kevesebb, mint fele annyi nyugdĂ­jat kapunk majd az ĂĄllamtĂłl nyugdĂ­jba vonulĂĄskor, mint amennyi a korhatĂĄr elĂ©rĂ©se elƑtti Ă©letszĂ­nvonalunk fenntartĂĄsĂĄhoz szĂŒksĂ©ges.

Mit tehetĂŒnk a nyugdĂ­junkĂ©rt?
Ha nem szeretnĂ©nk, hogy felkopjon az ĂĄllunk nyugdĂ­jaskĂ©nt Ă©s a gyermekeinkre sem akarunk tĂĄmaszkodni, akkor Ă©rdemes minĂ©l elƑbb, akĂĄr mĂĄr a 20-as Ă©veinkben elkezdeni fĂ©lretenni nyugdĂ­jra. Ezt hĂĄrom termĂ©kkel is megtehetjĂŒk, amelyek utĂĄn 20 szĂĄzalĂ©kos adĂłjĂłvĂĄĂ­rĂĄst Ă©rvĂ©nyesĂ­thetĂŒnk, rĂĄadĂĄsul a nyugdĂ­jkĂ©nt felvett pĂ©nzĂŒnk kamatadĂł Ă©s egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hozzĂĄjĂĄrulĂĄs mentes lesz. Ezeket a nyugdĂ­jcĂ©lĂș megtakarĂ­tĂĄsokat indĂ­thatjuk el:

ÖnkĂ©ntes nyugdĂ­jpĂ©nztĂĄr
NyugdĂ­jbiztosĂ­tĂĄs
NyugdĂ­j elƑ-takarĂ©kossĂĄgi szĂĄmla
(PĂ©nzcentrum 2015.oktĂłber 31.)



Honnan lesz nyugdĂ­ja az egyedĂŒlĂĄllĂłknak?

Harminc szĂĄzalĂ©kkal nƑtt az egyszemĂ©lyes hĂĄztartĂĄsok szĂĄma MagyarorszĂĄgon az elmĂșlt tĂ­z Ă©vben, Ă©s ha ez a tendencia folytatĂłdik, 2050-re 3,7 milliĂł ember Ă©lhet egyedĂŒl, akiknek nyugdĂ­jas Ă©veikrƑl is egyedĂŒl kell gondoskodniuk. Ezek az emberek nem szĂĄmĂ­thatnak környezetĂŒk segĂ­tsĂ©gĂ©re, Ă­gy az öngondoskodĂĄsnak esetĂŒkben nincs alternatĂ­vĂĄja. A szemlĂ©letvĂĄltĂĄs azonban mindenki esetĂ©ben indokolt MagyarorszĂĄgon – olvashatĂł az ING BiztosĂ­tĂł közlemĂ©nyĂ©ben.
MagyarorszĂĄgon az elmĂșlt tĂ­z Ă©vben mintegy 30 szĂĄzalĂ©kkal, 1,3 milliĂłra nƑtt az egyszemĂ©lyes hĂĄztartĂĄsok szĂĄma. Budapesten szĂĄz hĂĄztartĂĄsbĂłl 41 csupĂĄn egyetlen fƑbƑl ĂĄll – a többi között ez is kiderĂŒl a Központi Statisztikai Hivatal ĂĄltal nyilvĂĄnossĂĄgra hozott 2011-es nĂ©pszĂĄmlĂĄlĂĄsi adatokbĂłl.

„Ha az elmĂșlt tĂ­z Ă©vben tapasztalt tendencia tovĂĄbb folytatĂłdik, 2020-ra az egyszemĂ©lyes magyar hĂĄztartĂĄsok szĂĄma elĂ©rheti az 1,7 milliĂłt, 2030-ra pedig mĂĄr csaknem 2,2 milliĂłan Ă©lnek majd egyedĂŒl otthonukban MagyarorszĂĄgon. 2050-ben a magyar lakossĂĄg jĂłval több mint harmada, 3,7 milliĂł ember Ă©lhet tĂĄrs nĂ©lkĂŒl.

Az elmagĂĄnyosodĂĄssal pĂĄrhuzamosan egy mĂĄsik jelensĂ©g is sĂșjtja az eurĂłpai kontinenst Ă©s MagyarorszĂĄgot: az a tĂĄrsadalom elöregedĂ©se. Az ENSZ szakĂ©rtƑinek becslĂ©se szerint MagyarorszĂĄgon a 65 Ă©v felettiek arĂĄnya a nĂ©pessĂ©gen belĂŒl elĂ©ri a 20 szĂĄzalĂ©kot, 2050-re pedig ez a szĂĄm 26 szĂĄzalĂ©kra emelkedik. Az egyszemĂ©lyes hĂĄztartĂĄsok szĂĄmĂĄnak emelkedĂ©se szemlĂ©letvĂĄltĂĄst kĂ­vĂĄn az idƑskori öngondoskodĂĄs terĂ©n is, hiszen az embereknek egyre nagyobb az esĂ©lye arra, hogy tĂĄrs nĂ©lkĂŒl kell gondoskodniuk magukrĂłl nyugdĂ­jas Ă©veikben” – hĂ­vja fel a figyelmet SzabĂł AnikĂł, az ING BiztosĂ­tĂł marketing igazgatĂłja.

Az egyedĂŒlĂĄllĂłknak folyamatosan maguknak kell finanszĂ­rozniuk mindennapi kiadĂĄsaikat – a lakhatĂĄst, a rezsit, az Ă©lelmiszereket – Ă©s egyedĂŒl kell felkĂ©szĂŒlniĂŒk a soron következƑ Ă©letszakaszok – Ă­gy a nyugdĂ­jas Ă©vek – kihĂ­vĂĄsaira is. Éppen ezĂ©rt szĂĄmukra kĂŒlönösen fontos, hogy minĂ©l elƑbb elkezdjenek gondoskodni idƑskoruk biztonsĂĄgĂĄrĂłl.

„KutatĂĄsaink szerint az emberek zöme Ășgy vĂ©li, ha most menne nyugdĂ­jba, 120 Ă©s 240 ezer forint közötti összegre volna szĂŒksĂ©ge havonta, hogy korĂĄbban megszokott Ă©letszĂ­nvonalĂĄt tartani tudja. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb embernek több tĂ­zmilliĂł forintot kellene fĂ©lretennie idƑs napjaira, hogy abbĂłl az ĂĄllami nyugdĂ­jat sajĂĄt igĂ©nyeinek megfelelƑen kipĂłtolhassa. Ekkora összeget viszont nem lehet egyik naprĂłl a mĂĄsikra megspĂłrolni” – teszi hozzĂĄ SzabĂł AnikĂł.

MinĂ©l kĂ©sƑbb kezd valaki takarĂ©koskodni, annĂĄl nagyobb összeget kell havonta fĂ©lretennie. Egy egyedĂŒlĂĄllĂł 20 Ă©ves fiatalnak, ha 23 milliĂł forintos nyugdĂ­j-megtakarĂ­tĂĄssal a zsebĂ©ben szeretne visszavonulni mindössze 7 500 forint havi kezdƑbefizetĂ©ssel kell szĂĄmolnia – azaz nĂ©hĂĄny pizza vagy mozijegy ĂĄrĂĄbĂłl megteremtheti biztos öregkorĂĄt. Ez a 23 milliĂł forint 16 nyugdĂ­jban töltött Ă©vig biztosĂ­tana neki havi 120 ezer forintos extra bevĂ©telt. Aki viszont egyedĂŒlĂĄllĂłkĂ©nt csak 40 Ă©ves korĂĄban kezd el fĂ©lretenni, az mĂĄr 32 100 forintos indulĂĄsi havidĂ­jjal szĂĄmolhat ennek az összegnek az elĂ©rĂ©shez, egy 50 Ă©ves embernek pedig mĂĄr 88 500 forinttal kell indĂ­tani a spĂłrolĂĄst, hogy idƑs Ă©veinek biztonsĂĄgĂĄt garantĂĄlni tudja.
ProfitLine 2014.08.14.