Pénztaláló.hu

Pocsék helyzetben a magyar családok megtakarításai

Pocsék helyzetben vannak a magyar családok – legalábbis megtakarítási szempontból. Évek óta nem tettünk félre olyan keveset, mint tavaly, az öngondoskodás és a gyerekek jövőjére való takarékoskodás egyre inkább háttérbe szorul. A pénzügyi tartalékok alacsony szintje leginkább az eladósodott családok számára veszélyes állapot, számukra azonban 2012 adósprogramjai némi enyhülést hozhatnak.

Az elmúlt év a lakossági megtakarítókat is hátrányosan érintette: a lakosság körében ilyen alacsony még soha nem volt a megtakarítói hányad a GfK Hungária pénzpiaci felmérése szerint. 2011-ben a hazai lakosság átlagosan 18 százaléka rendelkezett valamilyen banki megtakarítással. Ez az érték 2004 óta a legalacsonyabb, alulmúlja a 2008-2010 közötti válságos időszak megtakarítási arányszámait is.

De miért ilyen alacsony?

A megtakarítási szokások változását több tényező alakítja. A megtakarítások mértéke és szerkezete függ a jövedelmi lehetőségektől, a kockázatvállalási hajlandóságtól, a megélhetési költségek, illetve az általános fogyasztói bizalom alakulásától is. A nehezen kiszámítható gazdasági környezet, a valutaárfolyamok és a fogyasztói árak emelkedése – amelyek végig jellemezték az elmúlt évet – sok családban okozott komoly bizonytalanságot. Mindez tükröződik a megtakarítási célok és a megtakarítási eszközök választásában is.

A felmérés azt mutatja, hogy a váratlan kiadásokra való felkészülés továbbra is a legfontosabb a hazai lakosság körében, sok család kénytelen felkészülni a megugró törlesztőrészletek, vagy a munkahely elvesztéséből adódó pénzügyi sokk ellensúlyozására. A gyerekek jövőjére vagy a nyugodt nyugdíjas évek biztosítására már lényegesen kevesebben tudnak spórolni. Leginkább az autó-, lakásvásárlás, felújítási vagy üdülési célú megtakarítások szorultak érezhetően vissza az utóbbi években, de kevesebben gondolhatnak most arra, hogy műszaki cikk vásárlása céljából tegyenek félre.

A bizonytalan gazdasági környezet felértékeli a biztonságot adó megtakarítási formákat, a könnyen mozgósítható és biztos pénzügyi megoldásokat. Továbbra is a bankbetét a vezető megtakarítási forma, 2011-ben sem vesztett népszerűségéből, a megtakarítók több mint 60 százaléka pénzét valamilyen betétben tartja. Érezhetően csökken az életbiztosítások és önkéntes nyugdíjalapok népszerűsége, 2011-ben a megtakarítók kevesebb, mint egynegyede rendelkezett valamelyikkel e két hosszabb távra szóló termék közül. Majd minden hatodik személy nyilatkozta azt, hogy “otthon, a párnában”, azaz készpénzben halmozza fel a hónap végén megmaradt összegeket. Bár ez egy igen rugalmasan kezelhető megtakarítási forma, egyre többekben tudatosul, hogy ily módon kamattól esnek el, vélhetőleg ezért is csökken – bár lassú ütemben – e megtakarítási forma népszerűsége.

A bankbetét kivétel

A felmérés eredménye első látásra ellentmond két, a statisztikákból kiolvasható jelenségnek. Meglepő talán, de 2011-ben a magyar lakosság több bankbetétet helyezett el és több életbiztosítást kötött, mint egy évvel korábban – nyilatkozta a Pénzcentrum.hu-nak Palkó István, a Portfolio.hu elemzője. A bankbetétek valóban jól teljesítettek (állományuk infláció felett, 7 százalékkal nőtt), életbiztosításokból azonban több szűnt meg, mint amennyit megkötöttek (állományuk 3 százalékkal csökkent), és a befektetési jegyek is veszítettek népszerűségükből. Összességében tehát a bankbetétek kivételével 2011 tényleg nem a megtakarítások éve volt.

A jelenség okai sokrétűek. Bár 2011-ben az egykulcsos adónak és más tényezőknek köszönhetően 385 milliárd forinttal kevesebb személyi jövedelemadót fizetett a lakosság, mint 2010-ben, ez nem csapódott le a lakossági megtakarításokban. Ennek egyik fő, bár korántsem egyetlen tényezője az év utolsó három hónapjában jelentkezett: 468 milliárd forintot végtörlesztésre költöttek a devizahitelesek, ami szükségszerűen csökkentette megtakarításaikat. A megtakarítási szint csökkenését vizsgálva tehát nem szabad megfeledkezni a végtörlesztésről, mely nem egy hosszú távú tendencia, hanem egy egyszeri jelenség volt.

Szintén árnyalja a képet, hogy a felmérés szerint a későbbi fogyasztás céljára szolgáló megtakarítási formák fontossága csökkent a lakosság körében, a többi megtakarításé viszont enyhén ugyan, de nőtt. E tekintetben a pénzügyi tudatosság drámai romlásáról nem beszélhetünk – véli Palkó István.

Ettől persze még lehangoló képet mutatnak a háztartások megtakarításai, ami mögött különösen az alacsonyabb jövedelmű családok megtakarítási képességének további romlása áll. Nekik a reáljövedelmük csökkenése mellett nem egy esetben az erősebb frankkal is meg kellett küzdeniük, ami 2011-ben csaknem százmilliárddal többet húzott ki az emberek zsebéből, mint egy évvel korábban. A pénzügyi tartalékok alacsony szintje tehát leginkább az eladósodott családok számára veszélyes állapot, számukra azonban 2012 adósprogramjai némi enyhülést hozhatnak.

Pénzcentrum 2012. március 4., vasárnap 8:03

Betétesek dilemmája: mikor kell féltened a pénzed?

 A bankpánikokat nem a megmásíthatatlan tények irányítják, hanem a félelmek. Minél többen rettegnek attól, hogy elveszítik a betéteiket, annál nagyobb lesz az esély erre. A megrohamozott bankokban sosincs annyi pénz, amennyivel mindenkit ki lehetne fizetni. Ez nem probléma mindaddig, amíg el nem illan az a törékeny bizalom, mely egyben tartja a bankrendszert. A stabilitásért pedig legtöbbet politikusaink tehetnének. Ehelyett viszont újabb és újabb támadásokat intéznek a hitelintézetek ellen. (vélemény)

A fenti ábra a döntésünk következményeit írja le a többség döntésének függvényében. Amennyiben a betét kivétele mellett döntünk, a megtakarításunk nagy része megmarad ugyan, de nagy veszteség ér bennünket az elmaradt kamatok, felszámolt díjak és az egyéb költségek miatt. (A menekítésnek is van költsége, árfolyam különbözet, külföldi számlavezetés, stb.) Ha bennhagyjuk a betétet, akkor már két eredményünk is lehet a többiek döntésének függvényében. Ha összeomlik a bankrendszer, mert elegendően nagyszámú betétes rohamozza meg, akkor elveszítünk mindent. Ha viszont ez az igen erős biztosítékoknak köszönhetően nem történik meg, akkor visszakapjuk a teljes befektetés értékét a betét futamidejének végén.

Egyre többen kérdeznek minket, ki kell-e venni a pénzt a bankokból vagy sem. Erre a válasz egyszerű: nem. Érdemes azonban minél több befektetési formában elhelyezni a megtakarításainkat, tedd most is ezt! Betétek mellett rengeteg befektetési forma választható: befektetési szolgáltatók, biztosítók is kínálnak alternatív termékeket.

Ha kereslet van, kínálat is lesz. A most megjelenő cikkek még csak a kereslet kielégítésére szolgálnak. Az embereket érdekli, hogyan lehet kimenekíteni a pénzüket. A bankpánikkal való riogatás csak a fent már vázolt folyamatot erősítheti, ami nagyon veszélyes is lehet, hiszen a bankbetétek államosításáról szóló pletykák felgyorsíthatják, vagy rosszabb esetben elő is idézhetik a betétek elvesztését. Miközben mindenképp veszteséget okoznak mindazoknak, akik hallgatnak ezekre a sugalmakra. Ettől jelen pillanatban még messze állunk, de a bizalom helyreállításához nagy lépések szükségesek a vezetés részéről.

A kamatos kamat csodája

Egy kis számtan, ami bizonyítja hogy nem sok pénz kell hanem inkább sok idő. Évi 300.000.-Ft megtakarításnál (havi 25.000.-Ft), 12%-os hozammal, 20 éves fizetési időtartammal számolva 19,8 millió forintos tőkét tudunk felépíteni, melyből 142.000.-Ft-os nyugdíj kiegészítést teremthetünk. Ugyanez 25 éves fizetési időtartammal számolva 36,8 millió forintos tőkefelépítés, melyből 228.000.-Ft lesz a nyugdíj kiegészítés. Végül 30 éves időtartammal számolva 66,5 millió forintos tőkét tudunk felépíteni, melyből 426.000.-Ft-os nyugdíjat teremthetünk.
A fenti példák nem hozam ígéretek, mivel azok függhetnek a mindenkori tőzsdei mozgásoktól, attól hogy kockázatosabb, vagy biztonságosabb alapokba helyezzük el a megtakarításainkat, inkább szemléltetni kívánja a hosszabb táv előnyeit. Viszont van olyan konstrukció is ami pl. fix évi 10% bónuszt ad, plusz a hozam. Szerencsénkre a biztosítók versengenek az ügyfelekért és egyre többet érő bónuszt adnak, miközben ezek a konstrukciók nyugaton népszerűek és például olyan országokban ahol nincs állami nyugdíj (USA) nagyrészt erre építik a nyugdíjas jólétüket.

Érdemes nálunk is egyre inkább elgondolkodni rajta, mivel az állam is az öngondoskodás felé terel az olyan intézkedésekkel mint a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése, vagy a járulékok szolidaritási adóvá átkeresztelése. Adóért nem kell semmilyen ellenszolgáltatást nyújtani.
BUÉK mindenkinek!