Pénztaláló.hu

A garantált nyugalmas öregkor önbecsapás

2011. 2. 9. 05:00|Pénzügy » Megtakaritás

Miután egyre kevesebb az aktív dolgozó, a nyugdíjas pedig egyre több, így a végső nyugdíj összege is egyre kisebb lesz

 Az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérést több magánszemély úgy éli meg, hogy ezzel óriási teher esett le a válláról, az állam majd eltartja őket, nincs szükség az öngondoskodásra. Ez azonban önbecsapás – fogalmazott dr. Farkas András, a BROKERNET Investment Holding Zrt. értékesítési vezérigazgatója –, hiszen miután egyre kevesebb az aktív dolgozó, a nyugdíjas pedig egyre több, így értelemszerűen a végső nyugdíj összege is mind kisebb lesz. Öngondoskodás nélkül pedig a majdani száz-kétszáz eurós nyugdíj az elszegényedéshez lesz csupán elegendő.

- Január végéig dönthettek a magán-nyugdíjpénztári tagok arról, hogy maradnak a kasszájukban, avagy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe. Az érintettek közel 97 százaléka az utóbbit választotta. Felvetődhet a kérdés, hogy az időskori megélhetésük ezáltal teljes mértékben garantálttá vált-e.

- Érdekes a magánszemélyek hozzáállása, hiszen a többség úgy kezeli az állami nyugdíjrendszerbe történő visszasodródását, mintha ezzel óriási teher esett volna le a válláról, és egy csapásra rendbe is jött volna a nyugdíjhelyzete.

Úgy tűnik tehát, ismét teret nyer az a mentalitás, hogy öregkorunkban az állam eltart majd minket, nem kell félni semmitől, éppen ezért öngondoskodásra sincs szükség. Ez azonban önbecsapás. A tények ugyanis makacs dolgok: nincs és főleg nem lesz az elkövetkező két-három évtizedben elegendő létszámban olyan aktív korú dolgozó, akit hatásosan kötelezhetne az állam járulékfizetésre. Jelenleg közel kétmillió ember csak a minimálisan kötelező járulékokat fizeti, amelynek alapján csak a létminimumon való tengődést alig lehetővé tevő havi harmincezer forint – száz euró – körül várható minimális nyugdíjra szerezhet jogosultságot. Úgy vélem, itt lép be a képbe a pénzügyi közvetítő felelőssége, hiszen rá kell világítani arra, hogy az állami szerepvállalás korántsem azt jelenti, hogy ezáltal az összes gond eltűnt volna. A nyugdíjcélú befektetéshez kötött életbiztosítások közvetítése terén is markánsan piacvezető BROKERNET Csoport arra törekszik, hogy minden megtakarítani képes magánszemély figyelmét felhívja a nyugdíjcélú privát tőketeremtés elengedhetetlen fontosságára.

- Ön szerint milyen érvek segíthetnek a lakosság „felrázásában”?

- Egyszerűen ismertetni kell, hogy az állami nyugdíjpillér működési alapelvei nem változtak. Eddig is az aktív dolgozók nyugdíjjárulékaiból gazdálkodott az első pillér, s ezt követően is ebből fog. S ez nem politikafüggő. Amíg a felosztó-kirovó logikára épülő alapképlet nem változik, a várható nyugdíjak mértéke törvényszerűen következik ebből a képletből, azt büntetlenül nem lehet felülírni. A demográfiai mutatók pedig aligha tekinthetők biztatónak: egyre több a nyugdíjas, miközben egyre kevesebb gyerek születik, tehát mind kevesebb embernek kell mind több inaktív polgártársunk nyugdíját fedeznie. A helyzetet súlyosbítja, hogy az élőmunkát terhelő változatlanul magas járulékok miatt sokan nem a teljes jövedelmük után adóznak, ez mérsékli a befizetéseket.

-Ráadásul a kormány nemrégiben jelentette be, hogy elképzeléseik szerint az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed a nyugdíjjárulékokból. Jelenleg a nyugdíjak átlagosan a korábbi nettó jövedelem közel 70 százalékára rúgnak, ám kérdés, hogy a jövőben ez miként változik…

- Miután egyre kevesebb az aktív dolgozó, a nyugdíjas pedig egyre több, így értelemszerűen a végső nyugdíj összege is mind kisebb lesz. Ráadásul a 2011–12-es években még világosabban rajzolódhat ki a probléma, hiszen tömegesen megjelennek a Ratkó-korosztályok első nyugdíjasai, ez már a közeli jövőben is komoly nyomást jelenthet a rendszerben. Egy közelmúltban készült Aviva-felmérés szerint ahhoz, hogy jelenleg Magyarországon az aktív korában megszokott életszínvonala legalább 70 százalékát képes legyen megtartani egy átlagos anyagi körülmények között élő magánszemély, havonta legalább 45 ezer forintot kellene félretennie.

S persze arról sem szabad elfeledkezni, hogy az időseknek egyre hosszabb ideig kell magukat fenntartaniuk, a férfiak ugyanis átlagosan 15-16, a nők 20-21 évig élnek nyugdíjaskorukban. Többen elfelejtik azt is, hogy az évek múlásával egyre több egészségügyi probléma merül fel, s jóllehet ingyenes ellátást ígér az állam, mindenki tudja, hogy ez koránt sincs így. S bár a többség most még csak legyint erre, mondván, az állam úgyis kipostázza majd neki a nyugdíjat, kérdés, hogy amikor kézhez kapja a 100 euró körüli összeget, akkor az mire lesz elegendő. Ennek legalább a három-ötszöröséhez kellene havonta hozzájutnia, hogy valahogyan megéljen. S akkor még nem említettem egy fontos dolgot, a devizaalapú jelzálogkölcsönöket, amelyek mintegy egymillió családot érintenek. A havi törlesztőrészletek ugrásszerű növekedésével járó pénzügyi nehézségeket ugyanis sokan úgy próbálják áthidalni, hogy meghoszszabbítják a kölcsönszerződés futamidejét. Ezzel csupán az a baj, hogy ezáltal nyugdíjaskorukra is kitolják a részletek fizetésének kötelezettségét. S majd akkor jön a rémületes sokk: az első nyugdíjcsekkjük adott esetben még a havi törlesztőrészletet sem fogja fedezni!

A mindennapi problémák özöne mellett a legtöbben nem is gondolnak bele abba, hogy hoszszabb távon a helyzetük sokkal rosszabb is lehet. Így a mostani körülmények közepette a BROKERNET tanácsadója a szó szoros értelmében életbe vágóan fontos szolgálatokat tehet, hiszen rádöbbentheti a magánszemélyeket arra, hogy a helyzetükön változtatniuk kell, mert helyettük ezt soha senki sem fogja és nem is tudja megtenni.

Már fiatalon kell elkezdeni a nyugdíjról gondoskodni!

2011. 1. 28. 05:00|Utolsó módosítás: 2011. 1. 28. 08:10|Pénzügy » Megtakaritás

  Az évszázad közepéig akár egymillió fővel is csökkenhet Magyarország teljes lakossága – áll a KSH előrejelzésében.

Eközben egyre kisebb az aktív korú lakosok aránya a nyugdíjasokéhoz képest, fogy a járulékot fizetők száma, növekszik viszont a nyugellátásban részesülők tömege. „A fejlett országokban elképzelhetetlen, hogy az aktív dolgozók csak az államra számítsanak időskorukban; legalább olyan fontos szerepet játszanak a saját megtakarítások.

Éppen ezért szükséges, hogy mindenki rendelkezzen személyre szabott öngondoskodási programmal, ha nem szeretné, hogy kellemetlen meglepetések érjék a jövőben” – hívja fel a figyelmet Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége főtitkára.

Hozzáteszi, az öngondoskodás hiányának súlyos következményei lehetnek az elkövetkező évtizedekben.

A főtitkár szerint a biztosítók kínálatában számos olyan megoldás érhető el, amely nagyban segíti azokat, akik maguk kívánnak gondoskodni jövőjük biztonságáról. Ilyenek a különböző időtávú és befektetési hátterű élet- és nyugdíjbiztosítások, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy céljaiknak és kockázati profiljuknak megfelelő befektetési eszközt válasszanak a kívánt összegű tőke összegyűjtéséhez.

Szerző: VG

Az idei év legjobb befektetései 2010

Miközben 2010 fő témái a „W” alakú recesszió kockázata, az eurozóna válsága és a defláció veszélye voltak, a világ tőkepiacainak teljesítménye pozitív mérleget mutat.

Árfolyam emelkedést láthattunk mind a részvény-, mind a nyersanyagpiacokon, mi több a hazai befektetők a dollár forinttal szembeni erősödésének köszönhetően a bemutatott számoknál is magasabb hozamokat érhettek el. Globális szinten idén a nyersanyagpiacon egyértelműen az arany, a részvénypiacokon pedig a feltörekvő országok teljesítettek a legjobban.

2011-re vonatkozóan optimisták vagyunk, és a részvénypiacok pozitív teljesítményének folytatására számítunk, ugyanakkor a várhatóan továbbra is növekedésben lévő világgazdaság nyersanyagigénye miatt a nyersanyagpiacokon az arany helyét átvehetik az energiahordozók és az ipari fémek – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Az idei év tőkepiaci eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a fejlett országok közül az USA jelentette a húzóerőt, ami annak köszönhető, hogy láthatóan ők kezelték a leghatározottabban a válság teremtette megváltozott pénzügyi és gazdasági kihívásokat, így a világ legnagyobb gazdasága továbbra is 3 százalék körüli növekedési pályán maradt. Az eurózóna szempontjából az idei évet egyértelműen a tagországok válságainak túlélése jellemezte, ez pedig rányomta súlyát a régió részvényeinek teljesítményére. Régiók tekintetében 2010-ben a tőkepiacokon egyértelműen a feltörekvő országok teljesítettek a legjobban.

A fejlődő országok részvénypiaci teljesítményeit is túlszárnyalta azonban az arany, amely abszolút az idei év nyertese. A tipikusan menekülő befektetésnek tartott arany árának rekordszintre emelkedése annak tudható be, hogy az év folyamán többször is felerősödtek az újabb recessziót vizionáló előrejelzések, majd a vezető jegybankok határozott infláció-gyorsítást célzó intézkedései további lendületet adtak az arany árának. „Vélhetően a jövő évben ez a fokozott bizonytalanság csillapodni fog, ezért nem várjuk az aranyár további növekedését. Ehelyett elsősorban az energiahordozók és az ipari fémek iránti kereslet megugrására számítunk a már korábban említett, várhatóan növekvő nyersanyagkereslet miatt” – mondta el a szakember.

Szerző: K&H Alapkezelő